The transforming role of the state and its relationship to urban development

Az állam megváltozott szerepe és a városfejlesztés viszonya

Somlyódyné Pfeil, Edit; Széchenyi István Egyetem, Regionális-Tudományi és Közpolitikai Tanszék, Győr

Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences

2014-06-02

urban development; urban governance; state restructuring; spatial planning; territorial cohesion; polycentrism

városfejlesztés; városi kormányzás; az állam átalakulása; területi tervezés; területi kohézió; policentrizmus

In today’s globalized world, the urban areas more often emerge as places of economic activity competing with each other. In the case of metropolitan areas, it is evident that the city centre can form an economic area with an important role only together with its region. Small and medium-sized towns can be competitive with metropolitan areas if they unite their forces in a network and abandon competition. For the further implementation of cohesion policy as convergence, regional competitiveness, employment and territorial cooperation are unarguable. The EU calls our attention to the importance of strengthening territorial cohesion – which is supported by the specific geographical location and network of cities, and has been linked with the principal of polycentrism in and outside of metropolitan areas. The network-demanding strategic cooperation is one of the main methods for the governance of city-regions. This paper examines how the renewal of spatial planning with a new development character instead of landuse planning encourages the implementation of governance structures, especially in urban areas. City-regions become the supra-local level with competences of a decentralized territorial unit which status supports the competitiveness of the cities. The regulation of urban planning is a key issue of how to handle the urban problem in the whole city-region. At the same time, the public sector opens itself towards both the private and non-profit sectors, from which it expects to raise additional resources to achieve its goals. This new development approach must be supported by the state whose role has changed during the past two decades. We are witnesses to the birth of the cooperative state which defines its new urban and planning policies by positioning metropolitan areas and networks of small and medium-sized cities in the framework of international economy.Győr is in a weak position in the international urban hierarchy and the city doesn’t have a real concentration of population (weakness of agglomeration advantages). The research revealed a range of experiences of successful city-regional models in the wider European area. Based on this, the research focused on the issue of institutional, financial and planning conditions, on the possibilities and opportunities the Hungarian city should possess in order to make its governance structures and networks more effective and to enhance its economic development perspective.

A tanulmány „Az állami szerepek átalakulása és azok hatása a területi szerkezetre” című alapkutatás előzetes eredményeit vázolja. A téma aktualitását a városok szerepének európai és globális dimenziójú átértékelése adja, amit elengedhetetlen figyelembe venni Győr város helyzetének megítélése, gazdasági pozíciójának erősítése szempontjából is. Így a vizsgálat a nagyvárosi térségek, régiók intézményesülésében az utóbbi mintegy másfél évtizedben lezajlott gyökeres változásokat ragadja meg néhány állam és városrégió példáján. A tanulmány e változások hátterét és összefüggéseit kísérli meg megvilágítani, történetesen azt, hogy megváltozott a nemzetállamok viszonyulása városaikhoz és városi térségeikhez, azok ma már a gazdaságpolitika eszközeiként aktiválódnak. Az európai városhálózat az EU kohéziós politikájának célpontja, abban súlypontozódik a versenyképességi elem. Ennek következtében modernizálódott a területi tervezés rendszere, a városi térségek széles körben olyan, tervezési jogosultsággal bíró téregységekké váltak, amelyek alkalmasak az új típusú, a közszférát a magán- és a civil szférával összekapcsoló kormányzás megvalósítására. E változási folyamat nem értékelhető azon hatalmi decentralizációs folyamat nélkül, amely a szubnacionális szintek javára zajlott le a legtöbb fejlett országban. A decentralizáció a kompetenciák szétterítéséhez vezetett, míg a többszintű kormányzás ösztönzésével az EU a területi szintek és a különböző szektorok közötti kooperáció létrehozásával azok ismételt integrációját kívánja megvalósítani. A folyamat kulcselemei a kooperáció és a koordináció, kiegészülve a téregységek közötti versennyel. A létrejövő kooperatív és partneri állam azonban új szerepfelfogásában is megőrizte szabályozó és ellenőrző hatalmi jogosítványait. Tehát a keretfeltételeket ő szabja meg, így támogathatja vagy blokkolhatja a városi térségek fejlődését, versenyképességét.

magyar

application/pdf

http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2613

10.17649/TET.28.2.2613

Tér és Társadalom; Évf. 28, Szám 2 (2014): Ipari körzetek, növekedési pólusok, nagyvárosok a közép-európai térben; 31–44.

Tér és Társadalom; Évf. 28, Szám 2 (2014): Ipari körzetek, növekedési pólusok, nagyvárosok a közép-európai térben; 31–44.

Authors who publish with this journal agree to the following terms: Authors retain copyright and grant the journal right of first publication, with the work 3 months after publication simultaneously licensed under a Creative Commons Attribution License that allows others to share the work with an acknowledgement of the work's authorship and initial publication in this journal.Authors are able to enter into separate, additional contractual arrangements for the non-exclusive distribution of the journal's published version of the work (e.g., post it to an institutional repository or publish it in a book), with an acknowledgement of its initial publication in this journal.

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő feltételeket: A szerzők megtartják a szerzői jogokat, de a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A megjelenés után három hónappal a tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! -Ne változtasd! 3.0 licensz alá kerül, amely mások számára lehetővé teszi, hogy a cikket módosítás nélkül, a szerzők és az első megjelenés helyének feltüntetésével nem kereskedelmi céllal szabadon felhasználják.A szerzők jogosultak további szerződéseket kötni az itt megjelent tanulmány más helyen történő, nem kizárólagos terjesztéséről (pl. könyvben való megjelenés), amennyiben az eredeti megjelenés helyét feltüntetik.