Gyula – a small town in the border zone within a cross-border urban region

Gyula – város a határon. A központi funkciók határon átnyúló hatása

Nagy, Gábor; MTA Regionális Kutatások Központja

Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences

2011-11-23

borderland studies; functional urban region; cross-border activities; changing meaning of border; Hungarian-Romanian co-operations

határkutatás; funkcionális városrégió; határon átnyúló kapcsolatok; a határ változó jelentése; magyar–román együttműködés

The INNOTARS Varoster research programme (2009–2011), supported by the National Office for Research and Technology, was conducted by two Departments of the Centre for Regional Studies (Békéscsaba and Budapest) and focused on Functional Urban Regions (FUR) along the national borders in the Carpathian Basin. Seven field studies were carried out to investigate the forming and development of cross-border urban regions, the leading forces of the process, the periods of co-operations after the transition (1989–1990) and the phases of changing meanings of borders between Hungary and the surrounding countries.In the case study area – Gyula (33,000 inhabitants) at the Hungarian–Romanian border – a questionnaire was used to ask the inner-city retailers and service providers about the importance of foreign customers, particularly Romanians, and the effects of tourism. We also tried to define the role of foreign customers of the out-of-city large-scale retail units, the local market and the thermal spa. In parallel, we conducted structured and semi-structured interviews with the key actors of the local society and economy about their activities across the Hungarian–Romanian border. To counter-check the opinions of local agents, we made 25 separate interviews on the Romanian side of the border, mainly in Oradea (205,000 inhabitants) and Arad (169,000 inhabitants) to understand the viewpoints of potential partners.The pattern of interactions we were able to draw was unbalanced, particularly between Gyula and the smaller villages and towns that lay on the Romanian side of the border. The major part of Hungarian cross-border activities was concentrated on such centres as Arad and Oradea, and, to a lower degree, Salonta (10,000 inhabitants), as it is the terminal station of a railway that crosses the border. A certain part of activity of Hungarian actors was generated inside Transylvania, where the Hungarian minority is concentrated. Nevertheless, the primary target for Romanians crossing the border became Gyula (and, for some functions, Békéscsaba) after the transition. The reason could be found in the strengthening service functions of the town and the absence of other medium-sized Hungarian urban centres and the short distance from the large cities on the Romanian side of the border zone.The existing differences in the level of economic development around 2000 were reduced owing to the dynamic growth of the western border zone of Romania, on the one hand, and the slow growth rate of Békés County and the whole Eastern border zone of Hungary, on the other hand. The fast economic restructuring process in Romania was concentrated in the large urban centres and their surroundings (urban regions), while in the rural areas the dominant economic process was demolishing the pre-transition structures. In this context, the relative distance in the level of economic development between Gyula and villages on the other side of the border became more pronounced, a process that was stabilised by the global economic crisis after 2008.The key actors of Gyula understood the importance of cross-border connections. As a consequence, there is a wide range of activities to strengthen co-operations with Romanian partners in self governments, institutions, civic organisations and enterprises. The most interesting element of that situation is the role of cross-border issues in the strategic documents of the towns and this small region.The specific feature of the co-operation between Gyula and its traditional urban region – laying on the Romanian side of the border – is that it works independently from national origins. We saw more often Hungarian–Romanian common interactions than Hungarian–Hungarian ones (there is a large Hungarian minority living in the target area), or even Romanian–Romanian ones (Gyula is the centre of the Romanian minority in Hungary). As a conclusion we can say, this phenomenon should be further utilised as a strong basis of cross-border co-operations, regardless of local and national political debates.

A Nemzeti Innovációs Hivatal által támogatott kutatás keretében 2009-től kezdődően az MTA RKK Békéscsabai Osztálya és a Településkutató Osztály (Budapest) munkatársai komplex vizsgálatot indítottak a határon átnyúló várostérségek témakörében.A kutatás főbb csomópontjai a következők voltak:a városrégió megjelenése az európai és hazai területi kutatásokban és politikákban; a városrégiók lehatárolásának módszertani kérdései, figyelembe véve, hogy az eredményeket a felsőoktatásban is szeretnénk alkalmazni; terepi felmérésekkel feltárni a magyar határon átnyúló várostérségek kialakulásának, fejlődésének mozgatórugóit, szakaszait, a határok átalakulásának fázisait. A tanulmányban szereplő Gyulán – az említett terepmunka mellett – elemeztük a város fejlesztési dokumentumait, értékeltük a határ menti együttműködési forrásért benyújtott pályázatokat, áttekintettük a megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódó korábbi kérdőívezések eredményeit és a helyi sajtót, továbbá strukturált interjúkat készítettünk a kulcsszereplőkkel. (Helyben 45, kontrollként pedig a romániai oldalon – zömmel Nagyváradon és Aradon – 25 interjút vettünk fel.)A kutatás során tapasztalt térfolyamatok erős egyoldalúságot mutattak Gyula város, illetve a román oldalon elterülő községek viszonylatában. A magyar oldalról történő átmozgás döntően nem a határ közvetlen közelében fekvő kistelepülésekre irányul (kivéve talán Nagyszalontát), hanem erősebben a határhoz közeli partiumi nagyvárosokba – elsődlegesen Nagyváradra és Aradra –, illetve Erdély belső, magyarlakta területei felé. Ezzel szemben, a román határtérségből érkező mozgások egyik meghatározó céltelepülésévé Gyula (és részben Békéscsaba) vált az elmúlt két évtized során. Ennek oka a város megerősödő szolgáltatószerepkörében rejlik (pozitív tényezők), illetve a határ román oldalán a meghatározó térszervező centrumok hiányának, nagy távolságának, nehézkes elérhetőségének tudható be (negatív tényezők).A gazdasági fejlődés a rendszerváltást követően Romániában – még erőteljesebben, mint Magyarországon – a nagyvárosokra és közvetlen környezetükre koncentrálódott, miközben a rurális terekben stagnálás volt megfigyelhető, vagy a korábbi struktúrák leépülése zajlott. E kontextusban, a lokális szintre koncentrálva, Gyula relatív előnye még nőtt is a határ túloldalával összevetve (amit a 2008-ban kirobbant gazdasági válság tartósított). A kulcsszereplőknek a tanulmányban összesített reakciói jelzik, hogy a város képes a határ menti fekvésből, létből előnyt kovácsolni, és azt saját hosszú távú stratégiái elemévé tenni.Gyula és a határ túloldalán fekvő hajdani vonzásterület együttműködésének sajátos eleme, hogy a nemzetiségi arányok alakulása kevéssé zavarja, sokkal gyakoribbak a magyar–román közös akciók, mint a magyar–magyar vagy a román–román kapcsolatok. Éppen erre alapozva kockáztathatjuk meg a feltételezést, hogy a város határon átnyúló szerepkörei hosszabb távon is fennmaradnak sőt erősödhetnek, nem függetlenül a nemzeti szintű és a lokális politikai folyamatok alakulásától.

magyar

application/pdf

http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1885

10.17649/TET.25.4.1885

Tér és Társadalom; Évf. 25, Szám 4 (2011); 127–147.

Tér és Társadalom; Évf. 25, Szám 4 (2011); 127–147.

Authors who publish with this journal agree to the following terms: Authors retain copyright and grant the journal right of first publication, with the work 3 months after publication simultaneously licensed under a Creative Commons Attribution License that allows others to share the work with an acknowledgement of the work's authorship and initial publication in this journal.Authors are able to enter into separate, additional contractual arrangements for the non-exclusive distribution of the journal's published version of the work (e.g., post it to an institutional repository or publish it in a book), with an acknowledgement of its initial publication in this journal.

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő feltételeket: A szerzők megtartják a szerzői jogokat, de a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A megjelenés után három hónappal a tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! -Ne változtasd! 3.0 licensz alá kerül, amely mások számára lehetővé teszi, hogy a cikket módosítás nélkül, a szerzők és az első megjelenés helyének feltüntetésével nem kereskedelmi céllal szabadon felhasználják.A szerzők jogosultak további szerződéseket kötni az itt megjelent tanulmány más helyen történő, nem kizárólagos terjesztéséről (pl. könyvben való megjelenés), amennyiben az eredeti megjelenés helyét feltüntetik.