Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
A Bolcana porfíros és Măgura epitermás ércesedés jellemzése és kapcsolatuk vizsgálata (Erdélyi-szigethegység) |
Tartalom: | http://hdl.handle.net/10831/20482 |
---|---|
Archívum: | EDIT |
Gyűjtemény: |
Szakdolgozatok
Szakdolgozatok (TTK) Szakdolgozatok (Földrajz- és Földtudományi Intézet) |
Cím: |
A Bolcana porfíros és Măgura epitermás ércesedés jellemzése és kapcsolatuk vizsgálata (Erdélyi-szigethegység)
|
Létrehozó: |
Dénes, Réka Ildikó
|
Közreműködő: |
B. Kiss, Gabriella
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
|
Dátum: |
2015
|
Téma: |
geológus MSc
szakdolgozat
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Erdélyi-szigethegység
Bolcana magmás-hidrotermás rendszer
ércesedés
|
Tartalmi leírás: |
Diplomamunkám témája a Bolcana magmás-hidrotermás rendszer porfíros és epitermás ércesedésének vizsgálata. A Bolcana porfíros Cu-Au érctelep és a hozzá kapcsolódó epitermás telérrendszerek az Erdélyi-szigethegység déli részén helyezkednek el.
Kutatásom célja a magmás-hidrotermás rendszerben a Bolcana porfíros és Măgura epitermás ércesedésbe mélyült újabb fúr
ások anyagának értelmezése, kiegészítése felszíni feltárásokból nyerhető információkkal, valamint a két ércesedés összehasonlítása volt, petrográfiai illetve az érchozó oldatok genetikája szempontjából. A porfíros rendszer tanulmányozott részén magmás fázisokat és hidrotermás értípusokat különítettem el, valamint jellemeztem az ércásványparagenezist illetve a hidrotermás átalakulások ásványparagenezisét.
A vizsgált epitermás ércesedés kapcsán, két, eddig le nem írt felszíni telérnek a hidrotermás átalakulásait és az ércásványparagenezisét írtam le. Mindkét típusú ércesedést létrehozó fluidumok jellemzésére fluidzárványvizsgálatot végeztem. A magmás-hidrotermás rendszerben a két típusú ércesedés közti agyagásványzonáció leírására is kísérletet tettem. A vizsgálatokat fúrómagokból vett és felszínről gyűjtött mintákban végeztem. A kőzetmintákat mikroszkópos, mikroszondás, röntgen pordiffrakciós vizsgálatnak vetettem alá. A porfíros eredetű hidrotermás értípusokon és epitermás eredetű teléreken fluidzárványvizsgá
latot alkalmaztam, amelyet Raman spektroszkópiával egészítettem ki.
A kutatás eredményeként négy porfíros fázist, különböző típusú breccsákat és teléreket illetve ezekhez kapcsolódó hidrotermás átalakulásokat sikerült hozzárendelni a bolcana-i porfíros
ércesedéshez. Két korai fázisként a középszemcsés (MGPO) és durvaszemcsés (CGPO) porfíros fázis jelent meg, ezeket egy interminerális jellegű kvarc tartalmú középszemcsés
(QMGPO) porfíros intrúzió követte és a megfigyelések alapján, utolsóként egy finomszemcsés (FGPO) porfíros benyomulás jelent meg a rendszerben. Az egymást követő porfíros benyomulások jól bizonyítják, hogy a porfíros rendszerek folyamatosan újabb kisebb
intrúziókat létrehozó, dinamikus rendszerek. A porfíros ércesedés hidrotermás átalakulásai a káli átalakulás utáni szericites(-kloritos), szericites, propilites, kovás és agyagos (semleges-szulfidos) átalakulás volt. Hét porfíros eredetű értípust és egy epitermás eredetű telért különítettem el. Az epitermás telér a petrográfiai eredmények alapján felülbélyegzi az elsődleges porfíros eredetű ásványparagenezist. A porfíros Cu-Au ércesedésben, az arany és
réz illetve a színesfém tartalmak szoros összefüggésben állnak a porfíros fázisokkal, hidrotermás átalakulásokkal és értípusokkal. A Măgura epitermás telérrendszer a porfíros rendszertől délre helyezkedik el. A telérek befogadókőzete propilitesen átalakult, plagioklász és amfibol tartalmú andezit. Az ércesedés tipikus ásványparagenezisét pirit, arzenopirit, szfalerit, galenit, covellin, markazit, enargit, hessit és kalkopirit alkotja. A porfíros
rendszerben megjelenő epitermás felülbélyegződés és a Măgura epitermás rendszerből származó két telér kénfugacitása alapján elmondható, hogy mindkét típusú epitermás ércesedés magas szulfidizációs fokkal rendelkezik. Mindez új információ a területtel
kapcsolatban, hiszen a korábbiakban nem azonosítottak hasonló tulajdonságokkal rendelkező teléreket. Az agyagásványos átalakulás kapcsán elmondható, hogy a porfíros rendszert
kaolinit tartalmú, savas környezetet jelző ásványtársulás veszi körül, míg a porfíros rendszertől délre és nyugatra lévő epitermás telérrendszerek környezetét inkább illit-szmektit ásványtársulás jellemzi, amely egy átmeneti zóna a savas és semleges
környezetek között. A fluidzárvány vizsgálat során a porfíros ércesedést létrehozó fluidum felforrását azonosítottam
az ércesedés sekély és mély zónájában egyaránt. A sekély zónában az oldatok keletkezési hőmérséklete 220 és 270 °C, a sótartalmak <0,5-3,5 NaCl ekv. t% között változtak, míg a mély zónában a keletkezési hőmérsékletek 280 és 360 °C intervallumba tehetőek illetve a kapott sótartalom 28-35 NaCl ekv. t%. Az eredményeket figyelembe véve, elmondható, hogy a mély zónában előforduló varc erezet illetve a kvarc a hidrotermás breccsából egy magas hőmérsékletű és sótartalmú oldatból (brine) keletkezett, míg a sekély
zóna kvarc erezete egy fázisszeparáció (felforrás) után kondenzálódott, alacsony hőmérsékletű és sótartalmú oldatból
jött létre. A Raman spektroszkópiával kimutatott
összetétel alapján, feltételezhető az érchordozó oldat magmás-
hidrotermás eredete és oxidált jellege valamint a kénben, illetve
ólomban való gazdagsága is. Az epitermás ércesedést
létrehozó oldatokban nem történt felforrás, a fluidum minimum csapdázódási hőmérséklete 200-225 °C és sótartalma <0,
5-3,4 NaCl ekv. t% között változik.
A kutatás során kapott eredmények jól alátámasztják a tényt, hogy a porfíros ércesedést epitermás követte, és a porfíros ércesedést felülíró epitermás valamint a măgura-i epitermás telérek hasonlóan magas szulfidizációs fokkal rendelkeznek. Összegezve a fluidzárvány vizsgálat eredményeit elmondható, hogy az ércesedést létrehozó oldat fejlődésének fontos állomásait végig lehetett követni, a korai porfíros ércesedési szakasztól az epitermásig.
Az ércesedés jellegeit tekintve megállapítható, hogy jól illeszkedik az Erdélyi-szigethegység fémprovinciájának hasonló ércesedéseihez. Összefoglalásként elmondható, hogy sikerült pontosítani az eddigi petrográfiai és genetikai ismereteket a
Bolcana magmás-hidrotermás rendszer ércesedéseiről.
A vizsgált porfíros és epitermás rendszerek közti genetikai kapcsolatról szóló pontosabb következtetések azonban további kutatásokat igényelnének.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
info:eu-repo/semantics/bachelorThesis
|
Azonosító: |
elte:V020LT
|
Kapcsolat: |
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
|
Létrehozó: |
info:eu-repo/semantics/openAccess
|