A DOLGOZÓI ÖTLETMENEDZSMENT-RENDSZEREK HATÁSMECHANIZMUSA: AZ INTENCIÓ-VISELKEDÉS RÉS ÉS A VISSZACSATOLÁSI FOLYAMATOK SZEREPÉNEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA
  • Metaadatok
Tartalom: http://doktori.uni-sopron.hu/id/eprint/1027/
Archívum: SOE Doktori Repozitórium
Gyűjtemény: Állapot = Kéziratban
Típus = Disszertáció
Tudományterület = társadalomtudományok: közgazdaságtudományok
Cím:
A DOLGOZÓI ÖTLETMENEDZSMENT-RENDSZEREK HATÁSMECHANIZMUSA: AZ INTENCIÓ-VISELKEDÉS RÉS ÉS A VISSZACSATOLÁSI FOLYAMATOK SZEREPÉNEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA
Létrehozó:
Angyal, Viktória
Dátum:
2026-10-21
Tartalmi leírás:
A szervezeti innováció fontos forrása a munkavállalói tudás és kreativitás strukturált hasznosítása, amelynek intézményesített keretét a dolgozói ötletmenedzsment-rendszerek (Employee Suggestion Systems, ESS) adják. A nemzetközi és a magyar vállalati gyakorlat egyaránt azt mutatja, hogy a formális rendszerek megléte önmagában nem biztosítja a tartós részvételt: a munkavállalók pozitív szándéka nem minden esetben vezet ismételt ötletbenyújtáshoz. Az értekezés fő célja ezért a szándék-viselkedés rés (Intention-Behaviour Gap, IBG) elméleti keretének alkalmazása volt az ötletmenedzsment területén, továbbá annak vizsgálata, hogy a folyamat mely jellemzői és a szervezeti környezet mely tényezői állnak kapcsolatban a jövőbeni innovációs motivációval. A kevert módszertanú kutatás kvalitatív szakaszában tizennégy nagyvállalat ötletmenedzsereivel készültek félig strukturált mélyinterjúk. A kvantitatív szakaszban egy közép-európai vasúti közlekedési-logisztikai vállalatcsoport előző 36 hónapban aktivált, 1252 fős nettó ötletadói alapsokaságából 554 érvényes kérdőíves válasz érkezett, ami 44,25%-os válaszadási aránynak felel meg. A kérdőív kialakítását előkészítő narratív szakirodalmi áttekintést a PRISMA 2020 elvei szerint végrehajtott szisztematikus frissítés követte. Az angol, német és magyar nyelvű források párhuzamos feltárása során 270 tétel került teljes szövegű értékelésre, és 62 forrás képezte a végleges szakirodalmi szintézis alapját. A három szakirodalmi hagyomány integrációja bővítette az elméleti keretet, míg a háromnyelvű keresési eljárás az áttekintés átláthatóságát és megismételhetőségét támogatta. A vizsgált szervezetben jelentős elégedettségi-motivációs eltérés mutatkozott: a válaszadók 72,5%-a elégedett volt a rendszer technikai működésével, miközben csupán 30,7%-uk jelzett határozott jövőbeni innovációs szándékot. Ez az eltérés nem tekinthető az IBG közvetlen mérőszámának, de arra utal, hogy a technikai elégedettség önmagában nem biztosítja az ismételt részvétel erős szándékát. A regressziós és PLS-SEM-alapú elemzésekben a visszacsatolás minősége bizonyult a jövőbeni innovációs motiváció legerősebb prediktorának, és a felhasználóbarátságnál nagyobb magyarázó erőt mutatott. A kiegészítő mediációs elemzések a kizárólag közvetett mediáció mintázatával konzisztens eredményt adtak: a bírálati átfutási idő és a jövőbeni motiváció közötti kapcsolat döntően a visszacsatolás minőségén keresztül jelent meg. A keresztmetszeti elrendezés ugyanakkor nem teszi lehetővé oksági mechanizmus igazolását. A bírálói erőforráshiány és a folyamat észlelt sebessége között kétváltozós kapcsolat mutatkozott, amely azonban a kontrollváltozók bevonását követően nem maradt statisztikailag stabil. Az erőforráshiány és az ötletelutasítás között nem volt kimutatható kapcsolat. Nem nyert alátámasztást sem a vezetői elismerés moderáló szerepe az elutasítás és a jövőbeni motiváció kapcsolatában, sem az észlelt stratégiai relevancia moderáló szerepe az átfutási idő és a motiváció kapcsolatában. Az eredmények alapján empirikus adatokra épülő diagnosztikai modell készült, amely egységes szerkezetben ábrázolja a folyamati gyorsaság, a visszacsatolás minősége, a rendszerminőség és a jövőbeni motiváció közötti összefüggéseket. A vezetői gyakorlat számára három szinten fogalmazhatók meg ajánlások: a minőségi visszacsatolás és a határidőrend szabványosítása, a bírálói kapacitás és felelősségi rend formális rögzítése, valamint a párbeszédalapú elutasítási kommunikáció és a vezetői elköteleződés intézményesítése. Az eredmények alapján a vizsgált szervezetben és a hozzá hasonló szervezetekben a fejlesztések súlypontját a technikai infrastruktúra további finomításáról a folyamati kommunikáció minőségének biztosítására célszerű áthelyezni.
Nyelv:
magyar
magyar
magyar
magyar
magyar
Típus:
Disszertáció
NonPeerReviewed
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
Angyal, Viktória (2026) A DOLGOZÓI ÖTLETMENEDZSMENT-RENDSZEREK HATÁSMECHANIZMUSA: AZ INTENCIÓ-VISELKEDÉS RÉS ÉS A VISSZACSATOLÁSI FOLYAMATOK SZEREPÉNEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA. Doktori értekezés, Soproni Egyetem.
37612401
Kapcsolat:
37612401