A Koppánymonostori-sziget kialakulása és tájtörténete
  • Metaadatok
Tartalom: https://press.mater.uni-mate.hu/1115/
Archívum: MATER Press - Egyetemi Kiadványok
Gyűjtemény: ['viewname_eprint_status' not defined] = Megjelent
Szakterület = Q Természettudomány: QH Természetrajz
Szakterület = G Földrajz, antropológia, kikapcsolódás: G Földrajz általában
Szakterület = G Földrajz, antropológia, kikapcsolódás: GA Földméréstan, geodézia, térképészet
['viewname_eprint_types' not defined] = Cikk
Cím:
A Koppánymonostori-sziget kialakulása és tájtörténete
Létrehozó:
Ádám, Szilvia
Penksza, Károly
Malatinszky, Ákos
Csontos, Péter
Dátum:
2009
Téma:
G Földrajz általában
GA Földméréstan, geodézia, térképészet
QH Természetrajz
Tartalmi leírás:
A dunai szigetek mai képének kialakulásában nagy szerepet játszottak a 19. század végén lezajlott folyószabályozási munkálatok, mellékág-lezárások, ármentesítések, amelyeknek következtében a mellékágakban a víz folyása lelassult, a szállított hordalék folyamatosan lerakódott, s így megkezdődött egy dinamikus feltöltődési folyamat, amely a mellékágak folyamatos feliszapolódását eredményezte. Ennek követ- keztében, a nyári hónapokban a főmedertől leválasztott mellékágak néhol teljesen kiszáradnak, felgyorsítva ezzel a szukcessziós változásokat, utat engedve az inváziós fajok terjedésének. Így történt ez a Komárom város nyugati partjánál elhelyezkedő Koppánymonostori-sziget esetében is. A régi katonai térképek az 1780-as években egy nagyobb és három kisebb szigetet ábrázolnak, egységesen erdőborítással, később két szigeten az erdőt letermelték, s helyén mocsaras foltokkal tarkított rét jött létre. A sziget életében bekövetkezett legnagyobb változások a 1800-as évek második felére tehetők, amikor partját sok helyen kőszórásokkal szegélyezték, a kisebb szigeteket a nagyhoz csatolták, s a mellékágat kőgáttal leválasztották a főmedertől. Ekkortájt a kis szigetek felszínborítása a szukcesszió előrehaladtával főként erdő volt, egyedül a nagy sziget keleti és középső részein figyelhető meg kaszálórét, s két foltban ártéri gyümölcsös. Összességében a koppánymonostori szakaszon a Duna régebben még önmaga alakította dinamikusan saját medrét, s egy kisebb meanderkanyarulat után, a helyi lassabb folyás eredményeképpen rakta le a sziget alapjait, amely a 19. századi folyószabályozásokig folyamatosan változott. Azóta a hajózás érdekében a partokat mesterséges kőszórásokkal szegélyezték, egyes átalakulási, feltöltődési folyamatok, így a szukcessziós változások is felgyorsultak. A szabályozási munkálatok, kőszórások, gátak miatt ezen a Duna szakaszon újabb szigetek születése lehetetlenné vált, így a mára oly ritkaságnak számító ártéri élőhelyek megőrzése kiemelt természetvédelmi feladat.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Ádám, Szilvia és Penksza, Károly és Malatinszky, Ákos és Csontos, Péter (2009) A Koppánymonostori-sziget kialakulása és tájtörténete. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 7 (2). pp. 349-360. ISSN 1589-4673
MTMT:132310 DOI:10.56617/tl.4118
Kapcsolat:
MTMT:132310 DOI:10.56617/tl.4118
Létrehozó:
cc_by_nc_nd_4