A hagyományos és talajkímélő művelés madártani viszonyai, valamint a szegélyterületek jelentősége a szántóföldi madarak előfordulásában
  • Metaadatok
Tartalom: https://press.mater.uni-mate.hu/1088/
Archívum: MATER Press - Egyetemi Kiadványok
Gyűjtemény: ['viewname_eprint_status' not defined] = Megjelent
Szakterület = Q Természettudomány: QL Állattan
Szakterület = S Mezőgazdaság: S Mezőgazdaság általában
['viewname_eprint_types' not defined] = Cikk
Cím:
A hagyományos és talajkímélő művelés madártani viszonyai, valamint a szegélyterületek jelentősége a szántóföldi madarak előfordulásában
Létrehozó:
Benke, Szabolcs
Madarász, Balázs
Bádonyi, Krisztina
Kertész, Ádám
Dátum:
2010
Téma:
QL Állattan
S Mezőgazdaság általában
Tartalmi leírás:
Magyarország területének közel kétharmada mezőgazdasági műveléssel hasznosított, ennek döntő részén, az ország területének közel felén folyik szántóföldi művelés. Ezek a területek nemcsak a termelés színterei, hanem fontos élőhelyei számos vadonélő növény- és állatfajnak. Jelen munkánkban a madarak, mint biológiai indikátorok segítségével értékeljük az egyes művelés módok közötti különbséget, mivel leggyorsabban ez a csoport alkalmazkodik a megváltozott környezeti feltételekhez (jelenlétük, hiányuk). Egzakt módon mértük az egyes művelésmódok közötti különbségeket a madárlétszámok alapján. A madarakon keresztül bemutatjuk a szegélyterületek kiemelkedő szerepét a szántóföldi, mezőgazdasági élőhelyek megőrzése céljából. A vizsgálatok elvégzésére Zala megye dombsági területén, Dióskál falu határában jelöltünk ki 107 ha területen 12 hagyományos és 12 talajkímélő – forgatás nélküli – művelésű parcellát. A vizsgálataink 2003 októbere és 2008 szeptembere között zajlottak, őszi búza, kukorica, majd repce kultúrákban. A heti gyakorisággal végzett mintavételezés miatt folyamatosan végigkövethetők a madárlétszámok a mintavételezés alatt. A téli és nyári időszakokat külön értékeltük, mivel a madarak etológiai sajátosságai alapvetően különböznek a két időszak között. A téli (okt.–márc.) időszakokban az őszi talajművelés előtt nagyjából azonos madárlétszámok mérhetőek a művelések között, míg a szántás után időszakokban, vetésváltástól függően 4–29 szeres többletet regisztráltunk a talajkímélő művelésű területeken a hagyományoshoz képest. Nyári (ápr.–szept.) időszakban kisebbek a különbségek a szántóföldi madarak territoriális viselkedése következtében. A növényvédelmi rovarölős kezelés előtt 1,6–6 szoros többletet mértünk időszaktól, vetésváltástól függően a talajkímélő művelés javára. Kezelés után a madárlétszámok lecsökkentek, majd csak lassan emelkedtek, de kisebb különbségek mellett. A leggyakoribb szántóföldi madarak esetén egyedszám változási trendet állítottunk fel. A trend iránya megmutatta, hogy a terület madárpopulációi jelentős vagy kismértékű csökkenést mutatnak. Kismértékű csökkenést a szántókon fészkelők esetén mértünk (mezei pacsirta, fürj), míg jelentősebb csökkenésről a szegélyterületeken élő madarak esetén (cigánycsuk, mezei veréb, tövisszúró gébics) beszélhetünk. Néhány jellemzőbb téli faj esetén meghatároztuk a szegélyterületektől mért legnagyobb berepülési távolságot. Ez alapján megállapítottuk, hogy téli földeken az ott tartózkodó fajok legtöbb esetben maximum 200 m-re repülik be a szántóterületeket élelem után kutatva, leggyakrabban a szegélyek közelében maradnak. A mezőgazdasági művelés szempontjából hasznos szegélyterületek madárpopulációi csak a mezsgyék, fa- és bokorcsoportok, gyepes sávok minőségi (változatos növényfajok, fa és cserjeszint) és mennyiségi (kiterjedés, szélesség) viszonyainak megőrzésével tarthatók fenn, növelhetők. Eredményeink azt mutatják, hogy intenzív mezőgazdálkodási gyakorlatban a talajkímélő művelés alkalmazásával lehetőség van a biológiai sokféleség megőrzésére.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Benke, Szabolcs és Madarász, Balázs és Bádonyi, Krisztina és Kertész, Ádám (2010) A hagyományos és talajkímélő művelés madártani viszonyai, valamint a szegélyterületek jelentősége a szántóföldi madarak előfordulásában. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 8 (3). pp. 437-455. ISSN 1589-4673
MTMT:1480248 DOI:10.56617/tl.3995
Kapcsolat:
MTMT:1480248 DOI:10.56617/tl.3995
Létrehozó:
cc_by_nc_nd_4