A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló hallgatók perspektívái a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és kockázatairól, 2. rész
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/20.500.12944/110887
Archívum: Közszolgálati Tudásportál
Gyűjtemény: Folyóiratok, folyóiratcikkek
Hadmérnök
Cím:
A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló hallgatók perspektívái a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és kockázatairól, 2. rész
Létrehozó:
Bányász-Váczi, Kincső Boróka
Rajki, Zoltán
Téma:
mesterséges intelligencia
felsőoktatás
munkaerőpiac
attitűdvizsgálat
kvantitatív elemzés
artificial intelligence
higher education
labour market
attitude analysis
quantitative analysis
Műszaki tudományok
Műszaki tudományok/Katonai műszaki tudományok
Tartalmi leírás:
A tanulmány egy kétrészes cikksorozat második része. Az első rész elméleti keretet és átfogó szakirodalmi áttekintést adott, míg a jelen írás 1027 bölcsészettudományi, társadalomtudományi és pedagógiai képzésben részt vevő hallgató kérdőíves vizsgálatának eredményeit elemzi. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a hallgatók miként értékelik a mesterséges intelligencia jövőbeli szerepét a mindennapi életben és a munkaerőpiacon, milyen kockázatokat azonosítanak, valamint milyen jelentőséget tulajdonítanak az MI-kompetenciáknak saját karrierjük szempontjából. A válaszadók többsége számottevő társadalmi hatással számol, ugyanakkor a karrierre gyakorolt hatás megítélése differenciált. A hallgatók 42,5%-a nem vár érdemi befolyást pályájára, 30,4% pozitív, 27,2% negatív következményekkel számol. Az MI-technológiák ismeretét 70,3% fontosnak vagy elengedhetetlennek tartja. A kockázatészlelés különösen erős a vizuális manipuláció, az álhírek terjesztése, az adatvédelem és a magánélet védelme esetében, a nők és a levelező tagozatos hallgatók több dimenzióban magasabb kockázati értékeket adtak. A rendszeres MI-használók nagyobb arányban várnak pozitív karrierhatást (39,5%), mint a nem használók (26,2%), miközben a nem használók körében gyakoribb a semleges álláspont (47,1%). Az MI-használattól teljesen elzárkózók 64,8%-a nem tartja fontosnak az MI-eszközök ismeretét. Az eredmények alapján a karrierpercepció a használati tapasztalat, a kockázatészlelés és a demográfiai jellemzők együttes hatásaként értelmezhető. A 68,1%-os nem használói arány arra utal, hogy az MI felsőoktatási integrációja korlátozott, ami célzott kompetenciafejlesztést indokol, különösen a humán és pedagógiai képzési területeken.
This study constitutes the second part of a two-part research series. The first part provided a theoretical framework and a comprehensive literature review, while the present paper analyses the results of a questionnaire survey conducted among 1,027 students enrolled in humanities, social sciences, and teacher education programmes. The aim of the study was to explore how students evaluate the future role of artificial intelligence in everyday life and in the labour market, which risks they identify, and how important they consider AI-related competencies for their future careers. The majority of respondents anticipate substantial societal impact, however, perceptions of career-related effects are differentiated. While 42.5% do not expect AI to significantly influence their career paths, 30.4% foresee positive and 27.2% negative consequences. Overall, 70.3% regard knowledge of AI technologies as important or indispensable for their future careers. Risk perception is particularly high in relation to visual manipulation, misinformation, data security, and privacy protection. Female students and part-time students report higher levels of perceived risk across several dimensions. Regular AI users are more likely to expect positive career effects (39.5%) compared to non-users (26.2%), whereas neutral evaluations are more prevalent among non-users (47.1%). Among those who completely reject AI use, 64.8% do not consider AI-related knowledge important for their careers. The findings suggest that career perceptions related to AI are shaped by the combined influence of usage experience, risk perception, and demographic characteristics. The high proportion of non-users (68.1%) indicates that AI integration in higher education remains limited, highlighting the need for targeted competence development, particularly in humanities and teacher education programmes.
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
nke:1788-1919 (online)
nke:10.32567/hm.2026.2.1
nke:37546349
nke:10069970
nke:Hadmérnök
nke:21
nke:2
nke:HADMÉRNÖK
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess