Ugrás a tartalomhoz

 

Égtáji kitettségből adódó különbségek erdőszegélyek fajösszetételében és szerkezetében

  • Metaadatok
Tartalom: https://press.mater.uni-mate.hu/1056/
Archívum: MATER Press - Egyetemi Kiadványok
Gyűjtemény: ['viewname_eprint_status' not defined] = Megjelent
Szakterület = S Mezőgazdaság: SD Erdőgazdaság
Szakterület = S Mezőgazdaság: S Mezőgazdaság általában
['viewname_eprint_types' not defined] = Cikk
Cím:
Égtáji kitettségből adódó különbségek erdőszegélyek fajösszetételében és szerkezetében
Létrehozó:
Papp, Mónika
Dátum:
2011-12-17
Téma:
S Mezőgazdaság általában
SD Erdőgazdaság
Tartalmi leírás:
Vizsgálatainkat Budakeszi mellett egy cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraeae-cerris SOÓ 1957) erdőállomány, illetve az ezzel szomszédos parlagterületek átmeneti zónájában, négy különböző égtáji kitettségű (ÉK, NY−DNY, D−DNY, DK) erdőszegélyben végeztük. Erdőszegélyenként három-három merőleges transzektet jelöltünk ki, melyeken belül az erdőbelsőben, az erdőszegély egyes részeiben (lágyszárú szegélysáv, cserjés szegélysáv, erdőköpeny), illetve a szomszédos nyílt területen lévő mintanégyzetekben BRAUN−BLANQUET módszer segítségével határoztuk meg az egyes fajok borítás-gyakoriság (A−D) értékét. Az erdőszegélyek fajösszetételének és szerkezetének az erdőállománytól, illetve a parlagterületektől való eltéréseit az égtáji kitettség függvényében vizsgáltuk. A négy különböző kitettségű szegély esetében jelentős különbségeket találtunk mind a fajösszetételben, mind a szerkezeti jellemzőkben.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Papp, Mónika (2011) Égtáji kitettségből adódó különbségek erdőszegélyek fajösszetételében és szerkezetében. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 9 (2). pp. 261-273. ISSN 1589-4673
MTMT:26839571 DOI:10.56617/tl.3911
Kapcsolat:
MTMT:26839571 DOI:10.56617/tl.3911
Létrehozó:
cc_by_nc_nd_4