A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata
  • Metaadatok
Tartalom: https://press.mater.uni-mate.hu/1046/
Archívum: MATER Press - Egyetemi Kiadványok
Gyűjtemény: ['viewname_eprint_status' not defined] = Megjelent
Szakterület = G Földrajz, antropológia, kikapcsolódás: GE Környezettudomány
Szakterület = Q Természettudomány: QH Természetrajz
['viewname_eprint_types' not defined] = Cikk
Cím:
A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata
Létrehozó:
Bók, Tünde
Molnár, Attila
Novák, Tibor József
Végvári, Zsolt
Dátum:
2012-07-09
Téma:
GE Környezettudomány
QH Természetrajz
Tartalmi leírás:
Világszerte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek számos antropogén eredetű veszélyeztető tényező hatásának vannak kitéve, amely hatások következményei elsősorban a határvonalakon vizsgálhatóak. Ez azért különösen fontos, mert a védett területek határzónáiban és pufferterületein jelentkező hatások korai detektálása révén megelőzhető azok jelentősebb térnyerése a belső, érzékenyebb zónák felé. A védett területek határvonalait érintő antropogén hatások vizsgálatára a nagy kiterjedésű, egybefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak, amelyek egyik legreprezentatívabb európai képviselője a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). A terület a kontinens legnagyobb összefüggő szikes pusztája, amely egyben a Kárpát-medence egyik legzavartalanabb ökoszisztéma-típusa a Hortobágy, Debrecen közlegelője – rengeteg emberi hatás (zavarás, bolygatás, átalakítás érte a történelem során, aminek a hatására kialakult olyanná, amilyen most). A nemzeti park határterületén több, a régióra jellemző földhasználati típus váltakozása jellemző, melyeknek negatív hatásai mind intenzitásukat, mind térbeli és időbeli eloszlásukat tekintve eltérőek. A HNP határzónáját érintő antropogén eredetű zavarótényezők(özönnövények, bemosódás, tájképromboló elemek, szemét, fényszennyezés, beszántás) vizsgálatára 2011 áprilisa és októbere között végeztünk heti gyakoriságú terepi bejárásokat a Nemzeti Park bejárható határvonalának 95%-án, összesen 221 km-en. Minden szakaszon georeferálás után rögzítettük a földhasználati módot és a potenciális zavaró faktorokat. Eredményeink alapján a Nemzeti Park határvonalát negatívan érintő hatások közül a legjelentősebbek a földhasználati módok változása, az intenzívebb mezőgazdálkodási technológiák elterjedése a hagyományos gazdálkodási formák rovására és az özönnövények térhódítása. Legfontosabb eredményeink azt mutatták, hogy az özönnövényfajok számát elsősorban a védett területen kívüli legeltetettség illetve a védett területen belüli és kívüli élőhelytípus befolyásolta. A mesterséges élőhelyeken magasabb volt az invazív növényfajok száma, a kívülről legeltetett szakaszokon viszont ez az érték alacsonyabbnak mutatkozott. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben csökkent a vadászati nyomás és a kommunális hulladék lerakása: ezek a mai hatások az évszázadok alatt kialakult és ma védendőnek tekintett helyzetet veszélyeztetik.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Bók, Tünde és Molnár, Attila és Novák, Tibor József és Végvári, Zsolt (2012) A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 10 (1). pp. 41-54. ISSN 1589-4673
MTMT:31618476 DOI:10.56617/tl.3773
Kapcsolat:
MTMT:31618476 DOI:10.56617/tl.3773
Létrehozó:
cc_by_nc_nd_4