A birs elterjedése Magyarországon
  • Metaadatok
Tartalom: https://press.mater.uni-mate.hu/1011/
Archívum: MATER Press - Egyetemi Kiadványok
Gyűjtemény: ['viewname_eprint_status' not defined] = Megjelent
Szakterület = S Mezőgazdaság: SB Növénytermesztés
Szakterület = Q Természettudomány: QK Növénytan
['viewname_eprint_types' not defined] = Cikk
Cím:
A birs elterjedése Magyarországon
Létrehozó:
Surányi, Dezső
Dátum:
2014-07-27
Téma:
QK Növénytan
SB Növénytermesztés
Tartalmi leírás:
A génbanki fajtabegyűjtésekkel egybekötötten, talán túlzott elvárások, sőt romantikus túlkapások is megfigyelhetők az ideológikusan is túlfűtött, eredmény-orientált fajtakutató világunkban. Ugyan érthető a társadalom türelmetlensége, de ezzel a türelmetlenséggel nem párosul megfelelő finanszírozás. Az egyoldalú vagy csak egy-egy dologra figyelő tudományos szemlélet nagyon sok fontos összefüggéseket homályban hagyhat. A sztochasztikus kapcsolatok keresése azért is szükséges, mert mind a társadalom-, mind a természettudományok számára új ismeretekhez vezethet. Jelen példa erre a birs is lehet, amelynek ma nincs akkora szerepe a gyümölcs- és fogyasztási kultúránkban, mint amilyen lehetne, s kellene, hogy legyen. A régi, szegényes mikulási és karácsonyi ünnepek, s a macskáktól védett gádorok rejtett zuga volt a helye egy kiváló csemegének, a birsalma-sajtnak. V. Pius pápára (1566–1572) ugyan szokás hivatkozni nemzetközi szakirodalomban, mint aki már-már szenvedély szinten élvezte és fogyasztotta a birs csemegéket (sajtot, kompótot, lekvárt). Most nem ezt hangsúlyozzuk, hanem amit sok évtizedes terepi munkánk során tapasztaltunk a birssel kapcsolatban. Bejártuk az országot, s a gyümölcsfák – a maguk természetes szívósságuk révén – meglepő (történeti-ökológiai) forrássá is váltak számunkra, részben egy nép antropológiai sokfélesége és archaikuma tekintetében. A biodiverzitás vizsgálatokba beleillik a természetes és kultúrflóra sokágú összefüggéseinek feltárása, mert annak társadalmi és a gazdasági kultúránkat érintő szerepe is lehet. Egyes gyümölcsfajaink esetleg nemcsak, mint kertészeti, hanem gazdaságtörténeti jelenséggé válhattak egy meghatározott történelmi korban. Közel 800 éve idetelepült jászok és kunok hajdani életformájukat sok tekintetben ma is őrzik és közben ázsiai szálláshelyeik beleestek a birs természetes areájába. Elő-és Közép-Ázsiában e népelemek (kunok, jászok) máig hatóan és érezhetően gazdagították a hazai kultúrflóránkat a Kárpát-medencében.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Surányi, Dezső (2014) A birs elterjedése Magyarországon. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 12 (1). pp. 221-243. ISSN 1589-4673
MTMT:3421994 DOI:10.56617/tl.3709
Kapcsolat:
MTMT:3421994 DOI:10.56617/tl.3709
Létrehozó:
cc_by_nc_nd_4