A családi literáció társadalmi meghatározottsága az olvasóvá nevelés folyamatában

Családi literációs környezet és szülői olvasásról alkotott vélemények komparatív vizsgálata a székelyföldi ruralitásban

The social determinants of family literacy in the process of reading education. A comparative study of family literacy environments and parental attitudes towards reading in rural areas of szeklerland

Néma, Judit-Eszter

Kerülő, Judit

Humán tudományok doktori iskola

Bölcsészettudományi Kar::Politikatudományi és Szociológiai Intézet

2026-09-03T07:26:48Z

2026-09-03T07:26:48Z

2026

2026-09-21

családi literáció, olvasóvá nevelés, olvasásszociológia, digitalizáció, digitális literáció, IKT-tudatosság, nevelési stílusok, kulturális tőke a sóvidéki ruralitásban, kulturális reprodukció

family literacy, reading education, sociology of reading, digitalization, digital literacy, ICT awareness, parenting styles, cultural capital in rural Sóvidék, cultural reproduction

Szociológiai tudományok

Társadalomtudományok

A disszertáció célja a netgenerációs gyerekek olvasóvá nevelésének interdiszciplináris összefüggéseinek feltárása – különös tekintettel az erdélyi magyar kisebbség körében élő diplomás és nem diplomás anyák családi literációs gyakorlatainak komparatív vizsgálatára (Parajd, Hargita megye, Románia). Tény, hogy a XXI. századi, digitális világba születő netgenerációs gyermekek igényei szervesen átalakították a műveltségi kánont. Ezzel egyetemben a megváltozott olvasási módok, egyáltalán maga az olvasás megléte, a platformok és eszközök gyors ütemű innovációi az 5-10 éve készített olvasásszociológiai kutatások felülírhatóságának problémáját is egyszersmind felvetik – ezzel nyitva újabb utakat az olvasáskutatás aktualitásának. A kutatás fókuszában ezért a digitális kultúra és a hagyományos olvasási szokások közötti paradigmaváltás áll, amelyet történeti, társadalmi és térségi dimenziók mentén elemzek. Ekkor a digitalizációs kontextusban végbemenő kultúrafogyasztási változások, új IKT-eszközök tömkelege közti kihívások nézőpontjából közelítek az olvasóvá nevelés kihívásaira. Célom a generációkutatások tükrében elméleti keretben ábrázolni a válságba kerülő olvasás helyzetét, lehetséges irányait a globálisan érvényesülő digitalizációs kontextusban, hogy választ találjak arra a kérdésre, miszerint válságban vagy csupán váltásban van az olvasás gyakorlata? Elméleti keretként Pierre Bourdieu kulturális tőke- és homológiaelmélete, valamint a kulturális mobilitás és integráció társadalmi modelljei szolgálnak. A témában végzett kutatások ugyanis alátámasztják: jelentős szerepe van a szülőnek a gyerek olvasóvá nevelői és az iskolai életben kifejtett hatékonysága, jövőbeli sikere kialakításában. A disszertáció célja ekkor feltárni a kulturális tőke átörökítésének gyakorlatát, a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését, valamint a lokális integráció és mobilitás mintázatait a parajdi szülők családi literációs gyakorlataiban. A vizsgálat során kvalitatív megközelítést alkalmaztam, félig strukturált interjúk és narratív diskurzuselemzés segítségével vizsgálva a sóvidéki térségben élő anyák családi literációs környezetét – 2024 tavaszán felvett, 40 félig strukturált interjú formájában: 20 diplomás – 20 alacsonyabb iskolai végzettségű anyával. A tartalomelemzés során MaxQda szoftver segítségével készítettem el a narratíva kódrendszerét, kategóriáit, melynek eredményeképpen (3413 kijelentés, 5 főkód, 31 alkategória) kimutathatóvá váltak az iskolázottság szerinti különbségek az olvasóvá nevelésben, valamint a nevelési stratégiák mögött meghúzódó értékrendek. A kutatás nóvuma főként abban rejlik, hogy újszerűen kapcsol össze négy nagy témakört: 1. Resources/Boundaries (hozzáférés): Szabadidőhasználat és IKT-használat, 2. HLE/Participation (aktív családi részvétel), 3. Parental reading beliefs (szülői olvasói megítélés) és 4. Rurális környezeti tényezők az olvasóvá nevelésben. Strukturáltságából eredően nem csupán egy tényező hatását méri (pl. digitalizáció), hanem komplex társadalmi-kulturális mezőben értelmezi az olvasóvá nevelés sikerességét. Ez a fajta többváltozós, szintetizáló megközelítés hiánypótló a hazai literációkutatásban, hiszen a HLE-kutatások módszertana nemzetközi-angol nyelvterületen végzett hasonló kutatásokat csupán, egy-egy résztéma kvantitatív vizsgálata által. A kutatási kérdések strukturált és finomított szemantikai kódok mentén kerültek feldolgozásra, hogy a reflexív, szülői szempontú megközelítés új típusú értelmezést kínálhasson az olvasás visszaszorulásának általános okairól (digitalizáció, generációs minták, családi környezet, anyák iskolai végzettsége, tágabb lokális-rurális környezet hatásai átfogóan). Friss nézőpontok tekintetében a kutatás új értelmezési mezőt nyithat az olvasóvá nevelés mechanizmusainak feltárásában, különösen a hátrányos helyzetű, vidéki térségek kontextusában: 1. A vizsgálat során alkalmazott finomított IKT-alkódok (pl. digitális kontroll, okoseszközök vs. olvasás) mélyebb értelmezést tesznek lehetővé a kvalitatív jellegű elemzés során, mint az ismert kvantitatív megközelítések. Ugyanakkor a kutatási területen (Sóvidék, Parajd) nem végeztek sem olvasást mérő, sem digitalizációval összekapcsolt olvasásszociológiai kutatásokat ezt megelőzően. 2. Az aktív és passzív nevelő hatásokat vizsgáló differenciált kategorizálással a kulturális tőke átörökítésének hatékonysága (osztályhomológia) jól modellálható. Az iskolai végzettségre nézve különböző célcsoportok komparatív vizsgálata által kimutatható az olvasás szeretetének és értékként kezelésének eltérő formája a diplomás és az alacsonyabb iskolai végzettségű anyák körében. 3. A rurális környezet strukturális tényezőinek beemelése a szülői kritikus narratívákon keresztül társadalomszerkezeti érzékenységgel világít rá az olvasóvá nevelés problémájára, melyre kvalitatív módszerrel nem találunk neveléselméleti-olvasásszociológiai kutatási előzményeket. A disszertáció ennél fogva hozzájárul a családi literáció, a kulturális reprodukció és a társadalmi mobilitás közötti kapcsolatok mélyebb megértéséhez, miközben új empirikus adatokkal gazdagítja az olvasásszociológia és a regionális kutatások területeit.

The aim of this dissertation is to explore the interdisciplinary aspects of cultivating reading habits among children of the net generation—particularly through a comparative analysis of the family literacy practices of mothers with and without higher education degrees within the Hungarian minority community in Transylvania (Parajd, Harghita County, Romania). It is a fact that the needs of net-generation children—born into the 21st-century digital world—have fundamentally reshaped the canon of literacy. Alongside this transformation, the changing modes of reading, the presence of reading itself, and the rapid innovation of platforms and devices raise questions about the relevance and reusability of reading sociology studies conducted even 5–10 years ago—thus opening new avenues for current research in reading practices. The focus of this research is the paradigm shift between digital culture and traditional reading habits, analyzed along historical, social, and regional dimensions. I approach the challenges of fostering reading habits from the perspective of changes in cultural consumption within the context of digitalization and the multitude of emerging ICT tools. My goal is to outline the current crisis—or transformation—of reading practices within a theoretical framework informed by generational research, in order to answer the central question: is reading in crisis or merely undergoing change? Theoretical foundations include Pierre Bourdieu’s theories of cultural capital and homology, as well as social models of cultural mobility and integration. Prior research confirms the significant role parents play in shaping their child’s reading development and school success. The dissertation thus aims to investigate how cultural capital is transmitted, how social inequalities are reproduced, and how patterns of local integration and mobility are reflected in the family literacy practices of parents in Parajd. A qualitative research approach was employed, using semi-structured interviews and narrative discourse analysis to examine the family literacy environments of mothers living in the Sóvidék region. In spring 2024, forty semi-structured interviews were conducted—twenty with mothers holding higher education degrees and twenty with mothers with lower educational attainment. Content analysis was carried out using MaxQda software to create a narrative coding system and category framework. The analysis (3413 statements, 5 main codes, 31 subcategories) revealed differences in reading education practices based on educational background and the underlying values behind parenting strategies. The novelty of the research lies in its innovative integration of four major thematic areas: 1. Resources/Boundaries – Access to leisure and ICT usage, 2. HLE/Participation – Active family involvement, 3. Parental reading beliefs, and 4. Rural environmental factors in reading education. Due to its structured nature, the research does not focus on a single influencing factor (e.g., digitalization), but interprets the success of reading education within a complex socio-cultural field. This multivariate, synthesizing approach fills a gap in Hungarian literacy research, as existing HLE (Home Literacy Environment) studies are mainly based on international, English-language quantitative research addressing only isolated subtopics. The research questions were analyzed through structured and refined semantic codes to offer a reflexive, parent-centered interpretation of the general causes behind the decline in reading (such as digitalization, generational patterns, family environment, maternal education, and broader local-rural influences). From a fresh perspective, this research opens new interpretive frameworks for understanding the mechanisms of fostering reading habits, particularly in the context of disadvantaged rural areas: 1. The refined ICT subcodes used (e.g., digital control, smart devices vs. reading) allow for deeper interpretation in qualitative analysis compared to well-known quantitative methods. Moreover, no prior sociological studies of reading or digitalization-related research have been conducted in the target region (Sóvidék, Parajd). 2. By differentiating between active and passive parenting effects, the effectiveness of cultural capital transmission (class homology) can be modeled. A comparative analysis based on parental education levels shows distinct approaches to reading as a value and its appreciation among highly educated versus less educated mothers. 3. Including structural factors of the rural environment through parental critical narratives reveals the problem of reading education with sociostructural sensitivity—a topic lacking in qualitative pedagogical or reading sociological research traditions. Thus, this dissertation contributes to a deeper understanding of the relationships between family literacy, cultural reproduction, and social mobility, while enriching the fields of reading sociology and regional studies with new empirical data.

magyar

angol

PhD, doktori értekezés

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

279

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

https://hdl.handle.net/2437/414617