Fogászati ellátás hemofíliás betegekben - tapasztalatok és attitűdök a betegek és fogorvosok oldaláról

Dental care for patients with haemophilia - experiences and attitudes from the perspective of patients and dentists

Kunkáné Sipos, Kitti

Kiss , Csongor

Nagy , Attila Csaba

Orvostudományi Doktori Tanács::Orvostudományi Doktori Iskola

Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet

Egészségtudományi Kar::Népegészségügyi Iskola

Sipos, Kitti

2026-08-19T13:11:21Z

2026-08-19T13:11:21Z

2026

2026-09-02

Hemofília A; Hemofília B; Fogászati ellátás; Fogorvosok; Alapellátás; Kezelési szokások; COVID-19; Felmérések és kérdőívek; Gépi tanulás;Haemophilia A; Haemophilia B; Dental Care; Dentists; Primary Health Care; Practice Patterns, COVID‐19, Surveys and Questionnaires, Machine Learning

Orvostudományok

A hemofíliás betegek számára a fogászati ellátások igénybevétele gyakran nehézséget jelent. Kutatásunk célja a hemofíliás betegek fogorvosi ellátáshoz való hozzáférésének felmérése, valamint a kezelést akadályozó tényezők azonosítása volt. Az adatgyűjtéshez két anonim, önkitöltős kérdőívet használtunk: egyet hemofíliás betegek, egyet pedig fogorvosok számára, amelyeket 2022. július és december között hemofília-kezelő központokban és alapellátó fogászati rendeléseken töltöttek ki a résztvevők. A statisztikailag szignifikáns változókat (Pearson-féle khi-négyzet-próba; p<0,05) többszörös logisztikus regressziós elemzésbe vontuk be. A prediktív változók azonosítására LASSO-regressziót alkalmaztunk. A vizsgálatban részt vevő 68 hemofíliás beteg 21%-a számolt be arról, hogy korábban utasították már el fogászati kezelését, döntően az alapellátásban (86%). A kezelés elutasításának valószínűségét növelte, ha az anamnézisben fertőző betegség (EH: 4,48; 95% MT: 1,14-17,69) vagy fogászati beavatkozást követő vérzéses szövődmény fordult elő (EH: 4,23; 95% MT: 1,10-16,27). Az állandó fogorvossal való kapcsolat és a szájhigiéniai tanácsadáson való részvétel szignifikánsan összefüggött a rendszeres fogorvosi megjelenéssel (EH: 9,95; 95% MT: 2,86-34,62, illetve EH: 3,84; 95% MT: 1,09-13,58). A szájhigiénés konzultáción való részvétel növelte a betegek elégedettségét a fogászati ellátással kapcsolatban (EH: 6,28; 95% MT: 0,71-55,88). A vizsgálatban részt vevő 162 fogorvos 70%-a nem rendelkezett kellő magabiztossággal és megfelelő ismeretekkel a hemofíliás betegek kezelését illetően. A férfi nem (EH: 3,43; 95% MT: 1,49-7,90), a hemofíliás betegek kezelésében szerzett tapasztalat (EH: 4,06; 95% MT: 1,73-9,52), valamint a fogorvosi végzettségen (DMD/DDS) túlmutató tudományos fokozat (PhD/DSc) megléte (EH: 9,40; 95% MT: 1,10-80,48) szignifikánsan növelte a fogorvosok magabiztosságát a hemofíliás betegek ellátásában. A legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkező fogorvosok fiatalabb kollégáikhoz képest nagyobb óvatosságot tanúsítottak az alapellátásban végzett fogászati beavatkozások során. Eredményeink hangsúlyozzák a téma kiemelt jelentőségét, valamint a fogorvosok célzott oktatásának és szakmai támogatásának szükségességét. Patients with hemophilia (PWH) frequently encounter difficulties in accessing dental services. The aim was to determine the availability to dental care for PWH in Hungary, as well as to evaluate the perception of patients and dentists regarding potential barriers to dental treatments. A cross-sectional survey was performed between September, 2022 and December, 2022 at Hemophilia Treatment Centers and primary care outpatient dental clinics. Two anonymous self-administered questionnaires, one developed for PWH and one for dentists, were utilized for data collection. Variables with statistical significance (Pearson's Chi-squared test; p < .05) were included in multiple logistic regression analyses. Least absolute shrinkage and selection operator (LASSO) regression was used as a machine learning technique to identify the most predictive variables. Twenty-one percent of 68 participating PWH reported that they had been refused dental treatment, mainly in primary care (86%). Dental refusal was influenced by infectious diseases (OR: 4.48, CI: 1.14-17.69) and previous dental bleeding complications (OR: 4.23, CI: 1.10-16.27). There was correlation between dental visits and having a permanent dentist or receiving oral hygiene advice (OR: 9.95, CI: 2.86-34.62 and OR: 3.84, CI: 1.09-13.58). Participation in an oral hygiene consultation increased patients’ satisfaction with their dental care (OR: 6.28, 95% CI: .71-55.88). One-hundred and sixty-two dentists agreed to participate in the study. Most respondents (n = 113, 70%) reported a lack of both confidence and sufficient information about treating PWH. Male gender (OR: 3.43, 95% CI: 1.49-7.90), experience in treating PWH (OR: 4.06, 95% CI: 1.73-9.52) and additional qualifications (PhD or DSc) beyond a basic dental degree (DMD/DDS) (OR: 9.40, 95% CI: 1.10-80.48) significantly influenced confidence. Dentists with a minimum of 5-years of experience demonstrated a higher degree of reluctance in performing procedures in a primary dental care setting when compared to their younger colleagues. Our findings highlight the importance of addressing the barriers to dental care for PWH and underscore the need for targeted education and professional support for dental practitioners.

magyar

angol

PhD, doktori értekezés

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

86

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

https://hdl.handle.net/2437/414256