A CAF önértékelés HRM-folyamatokra gyakorolt hatása és a közszolgálati HRM kiválósági modell kialakítása a nemzetközi gyakorlat tükrében
A CAF önértékelés HRM-folyamatokra gyakorolt hatása és a közszolgálati HRM kiválósági modell kialakítása a nemzetközi gyakorlat tükrében
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/20.500.12944/110653
Archívum: Közszolgálati Tudásportál
Gyűjtemény: Folyóiratok, folyóiratcikkek
Pro Publico Bono
Cím:
A CAF önértékelés HRM-folyamatokra gyakorolt hatása és a közszolgálati HRM kiválósági modell kialakítása a nemzetközi gyakorlat tükrében
A CAF önértékelés HRM-folyamatokra gyakorolt hatása és a közszolgálati HRM kiválósági modell kialakítása a nemzetközi gyakorlat tükrében
Létrehozó:
Belényesi, Emese
Téma:
benchmarking
CAF
HRM kompetenciakeretek
közszolgálati kiválóság
kompetenciakeretek
közszolgálati kiválóság
competency frameworks
HRM
public service excellence
Társadalomtudományok
Társadalomtudományok/Közigazgatás-tudományok
Tartalmi leírás:
This study investigates the effect of the Common Assessment Framework (CAF) selfassessment process on the development of human resource management (HRM) in the public sector. The qualitative methodology involves analysing domestic CAF materials and strategic HR documents and comparing the CAF content with four international HRM excellence models (ECQ, OECD, UN and UNESCO). Additionally, case studies were used to analyse four advanced public service systems (Singapore, New Zealand, the United Kingdom and Canada). Another source of data was the KDZ 2021 survey, which contained feedback from 59 ‘Effective CAF User’ organisations. Based on the results, the impact of the CAF is realised through three main mechanisms: 1. structuring and standardising HR processes, 2. strengthening management and employee involvement, and 3. institutionalising resultsoriented operations based on the PDCA cycle. According to KDZ data, 63% of organisations reported improved measurability, 61% reported strengthening organisational culture and 58% of development plans included HR development measures. The study shows that CAF content aligns well with international competency frameworks and indicator systems, laying the groundwork for developing a CAFbased public service HRM excellence model. The main limitation of the research is its reliance on document analysis and benchmarking. In the absence of longitudinal primary data, further empirical research is required to verify the longterm effects. The study recommends introducing a uniform public sector survey and indicator system in the short term, launching a central labour database and pilot projects in the medium term, and developing central talent management mechanisms in the long term.
A tanulmány a Common Assessment Framework (CAF) önértékelési folyamatának hatását vizsgálja a közszolgálati humánerőforrásmenedzsment (HRM) fejlesztésére. A módszertan kvalitatív dokumentumelemzésre épül hazai CAF anyagok és stratégiai HR-dokumentumok alapján, továbbá a CAF tartalmának összevetésére négy nemzetközi HRM kiválósági modellel (ECQ, OECD, ENSZ, UNESCO). Kiegészítésként négy fejlett közszolgálati rendszert (Szingapúr, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Kanada) elemez esettanulmányok útján. További adatforrásként szolgált a KDZ 2021es felmérése, amely 59 Effective CAF User szervezet visszajelzéseit tartalmazza. Az eredmények alapján a CAF hatása három fő mechanizmuson keresztül érvényesül: 1. a HR-folyamatok strukturálása és standardizálása, 2. a vezetői és munkatársi bevonás erősödése, valamint 3. a PDCA-ciklusra épülő, eredményorientált működés intézményesülése. A KDZ--adatok szerint a mérhetőség javulását a szervezetek 63%a, a szervezeti kultúra erősödését 61%a jelezte, míg a HR fejlesztési lépések a fejlesztési tervek 58%ában jelentek meg. A vizsgálat azt mutatja, hogy a CAF tartalma jól illeszthető a nemzetközi kompetenciakeretekhez és indikátorrendszerekhez, így megalapozza egy CAF-alapú közszolgálati HRM kiválósági modell kialakítását. A kutatás fő korlátját a dokumentumelemzésre és benchmarkingra való támaszkodás jelenti; primer, longitudinális adatok hiányában a hosszú távú hatások igazolása további empirikus vizsgálatot igényel. A tanulmány rövid távon egységes közszférafelmérés és mutatószámrendszer bevezetését, középtávon központi munkaerő-adatbázis és pilotprojektek indítását, hosszú távon pedig központi tehetséggondozó mechanizmusok kialakítását javasolja.
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
nke:2786-0760
nke:2063-9058
nke:10.32575/ppb.2026.1.3
nke:37329355
nke:10069970
PRO PUBLICO BONO: MAGYAR KÖZIGAZGATÁS
Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás
nke:14
nke:1
nke:PRO PUBLICO BONO (2013-)
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess