A természetes hidrogén mint potenciális jövőbeli energiaforrás földtani háttere és kutatásának lehetőségei
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/22420
Archívum: Földtani Közlöny
Gyűjtemény: Szemle
Cím:
Geological characteristics and exploration methods of natural hydrogen
A természetes hidrogén mint potenciális jövőbeli energiaforrás földtani háttere és kutatásának lehetőségei
Létrehozó:
Békési, Eszter
Tari, Gábor
Berkesi, Márta
Gelencsér, Orsolya
Horváth, Laura
Kovács, Gábor
Mayer, Zoltán
Porkoláb, Kristóf
Spránitz, Tamás
Szárnya, Csilla
Sztanó, Orsolya
Kiadó:
Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society
Dátum:
2026-06-28
Téma:
természetes hidrogén
szénhidrogénrendszerek
tündérkörök
távérzékelés
talajgázösszetétel-mérések
geokémia
Tartalmi leírás:
A természetes (a felszín alatt természetesen előforduló) hidrogén (H2) mint energiaforrás egyre növekvő érdeklődést kap a globális energiaszektorban, azonban a kiaknázásához a hidrogénrendszerek szélesebb körű megértése szükséges. A szénhidrogén-kutatásban használt módszerek részben alkalmazhatók a hidrogénrendszerekre, azonban a hidrogén szá­mos aspektusban eltérően viselkedik. A hidrogén alapvetően kétféle mechanizmussal, víz-kőzet kölcsönhatással (legfon­to­sabb folyamat a szerpentinesedés) és radiolízissel (vízbontás radioaktív elemek segítségével) keletkezhet. A hidrogén­gáz jelentős reakcióképessége és mobilitása miatt a potenciális hidrogénmezők valószínűsíthetően rövid élettartalmú, di­na­mikus rendszerek, és a csapdázódást hatékony zárókőzet biztosíthatja (pl. evaporitok), azonban fontos hangsúlyozni, hogy bizonyított hidrogén mezőt a mali Bourakébougou-mezőn kívül még nem tártak fel. A hidrogénmolekulák mozgé­kony­ságának köszönhetően a természetes hidrogénnek számos felszíni megjelenési formája ismert, amely a felszín alatti hid­rogénképződés indikációja lehet. Ilyenek a hidrogén megaszivárgások, az ún. tündérkörök (kerekded alakú, felszíni mé­lyedések), illetve kisebb, törésrendszerekhez kapcsolódó szivárgások. A hidrogén kutatására a szénhidrogéniparból is­mert geofizikai-geológiai fókuszú módszerek – megfelelő módosítással – részben alkalmazhatók, a hidrogén sajátos­sá­gai miatt azonban új eszköztár is szükséges. A potenciális felszíni hidrogénszivárgások, elsősorban a tündérkörök ku­ta­tásának hatékony eszközei a műholdalapú távérzékelési módszerek. A szivárgások helyi azonosítására a talajgáz geo­ké­miai mérésekkel történik, melynek módszertana és eszköztára dinamikusan fejlődik napjainkban. Fontos kiegészítő in­formációt adhatnak a hidrogén potenciális jelenlétéről vagy eredetéről az egyéb gázokra (CO2, Rn, He, CH4, N2) irá­nyu­ló mérések, illetve a kőzetekben zárványok formájában csapdázódott fluidumok direkt vizsgálata. A különböző meg­fi­gyelés- és modellalapú kutatások integrálása, együttes értelmezése lehetőséget ad a hidrogén rendszerek tulaj­don­sá­gai­nak és viselkedésének megismerésére. A dinamikusan fejlődő kutatások ellenére azonban a természetes hidrogénrend­sze­rek teljes körű megértése, ami elengedhetetlen lenne a kitermelés lehetőségeinek és feltételeinek feltérképezéséhez és a piaci hasznosítás megalapozásához, még várat magára.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.23928/foldt.kozl.2026.156.2.175
Forrás:
Földtani Közlöny; Évf. 156 szám 2 (2026); 175
2559-902X
0015-542X
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2026 Földtani Közlöny