Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében
  • Metaadatok
Tartalom: https://press.mater.uni-mate.hu/812/
Archívum: MATER Press - Egyetemi Kiadványok
Gyűjtemény: ['viewname_eprint_status' not defined] = Megjelent
Szakterület = S Mezőgazdaság: SD Erdőgazdaság
Szakterület = Q Természettudomány: Q Természettudomány általában
['viewname_eprint_types' not defined] = Cikk
Cím:
Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében
Létrehozó:
Zagyvai, Gergely
Bartha, Dénes
Dátum:
2022-07-30
Téma:
Q Természettudomány általában
SD Erdőgazdaság
Tartalmi leírás:
Munkánk során összekapcsoltuk az Országos Erdőállomány Adattár állományait a potenciális természetes erdőtársulások (PTE) adatbázisával és a változó klímára vonatkozó adatokkal. Kiemelt PTE kategóriák esetében (bükkös, gyertyános-kocsánytalan tölgyes, cseres-kocsánytalan tölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyes) főkomponens analízissel (PCA) és redundancia analízissel (RDA) elemeztük a spontán erdők fafajösszetételét bevonva a következő háttérváltozókat: erdészeti aszályossági index (FAI), a FAI változásának mértéke, környező erdőrészletek fafajösszetétele. A spontán erdők legfontosabb fafajai esetében összehasonlítottuk az említett változók eloszlását potenciális természetes társulásonként, valamint a spontán előfordulások és a nem spontán eredetű előfordulások halmaza között. Inváziós fafajok közül a fehér akác mind a négy vizsgált PTE területén veszélyforrást jelent, a gyertyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek esetén kritikus mértékben. Részben ezzel összefüggően, részben klimatikus okokból erősen korlátozott a bükk és a kocsánytalan tölgy szerepe a spontán erdősödésben. Az eredményekből levont következtetések alapján, potenciális természetes társulásonként azonosítottuk azokat az őshonos fafajokat is, melyek a változó klíma mellett is ígéretes eszközei lehetnek az erdőborítás spontán szukcesszió útján történő növelésének, úgy hogy a természetvédelmi szempontok is érvényesüljenek. Ezek közé tartoznak az erdészeti gyakorlatban alulértékelt, mezofil pionír fafajok, valamint különböző klimatikus adottságok esetén a molyhos tölgy, a csertölgy, a virágos kőris, a mezei juhar és a közönséges gyertyán. A vizsgált fafajok nagy többségére jellemző, hogy üdébb termőhelyeken terjed, mint ahol nem spontán eredetű állományai előfordulnak.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Zagyvai, Gergely és Bartha, Dénes (2022) Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 20 (1). pp. 123-151. ISSN 1589-4673
MTMT:33209311 DOI:10.56617/tl.3383
Kapcsolat:
MTMT:33209311 DOI:10.56617/tl.3383
Létrehozó:
cc_by_nc_nd_4