Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
|
|
„Égbolt kerül közéd s közé” |
| Tartalom: | http://hdl.handle.net/10831/115611 |
|---|---|
| Archívum: | EDIT |
| Gyűjtemény: |
ELTE Folyóiratok, kiadványok
ELTE Folyóiratok, kiadványok (BTK) Irodalomtörténet |
| Cím: |
„Égbolt kerül közéd s közé”
|
| Létrehozó: |
Jánosa, Eszter
|
| Dátum: |
2024
|
| Tartalmi leírás: |
Tanulmányomban az alteritáshoz fűződő viszonyt vizsgálom a Töredék Hamletnek (1968) verscsoportjaiban megformálódó különböző szubjektumkoncepciókkal összefüggésben. A szubjektivitás, a térbeliség és időbeliség poétikai reprezentációinak értelmezése során Ludwig Wittgenstein, Emmanuel Lévinas és Jacques Derrida gondolataihoz kapcsolódva a személy térbeliségének olyan alakzataira szeretném felhívni a figyelmet, mint az egység és a töredék, távolság és közelség, kint és bent, határ és kapcsolódás, nyom és helyettesítés, azonosulás és elkülönböződés. Merleau-Ponty és Derrida szövegei nyomán a versekben megformálódó szubjektivitás testi jellegére hívom fel a figyelmet, és arra mutatok rá, ahogy a Másikhoz fűződő, térbeliként artikulálódó viszonyban előtérbe kerülnek a szövegek érzéki aspektusai. Tandori korai költészetében a mozgás vágyként való megjelenítése, a Másik nyomainak őrzése, az illúzió és megtévesztés alakzatai Weöres Sándor lírájával mutatnak rokonságot. A Félreérted című vers elemzése során arra hívom fel a figyelmet, hogy Tandori lírája már az első kötettől kezdve reflektál a szubjektum hiányának nyelviségére, amely megteremti a jelenlét illúzióját, így végső soron szupplementumként működik. Az életmű későbbi szakaszát vetíti előre a Töredék Hamletnek élén álló Hommage, amelyben a ló lép be a Másik pozíciójába, az embertől különböző lények felé is megnyitva az etikai szférát. A Nyers-ciklus verseiben a személyesség a korábbiaktól eltérően nem a kint és a bent közötti mozgás, hanem a rögzíthetetlen nézőpontok sokasága, a fragmentumok közötti éles váltások és bizonytalan átmenetek által formálódik meg. A ciklusban a szubjektivitás kulcsfontosságú metaforája a nulla, amely értelmezésem szerint a hiány plurális jellegére utal, illetve a hiba, a szakadás poétikájához is kötődik. Tanulmányomban a verselemzések során Tandori korai költészetének olyan alapvonásai rajzolódnak ki, amelyekkel az életmű a későbbiekben is folyamatos párbeszédet folytat.
|
| Nyelv: |
magyar
|
| Típus: |
info:eu-repo/semantics/article
|
| Formátum: |
application/pdf
|
| Azonosító: |
elte:4
elte:It
elte:Irodalomtörténet
elte:491
elte:457
elte:105
|
| Létrehozó: |
info:eu-repo/semantics/openAccess
|