| Tartalmi leírás: |
A dolgozat Térey János pályájának áttekintése után a szerzőnek az Ultra című kötetében (2006) megjelent két versét, A gyönyörű gyárat és A Lipótvárosi Tehert értelmezi a nagyvárosi tájvers műfajának sajátos újraértéseként és a Térey-féle romesztétika invenciózus megvalósulásaként. A budapesti rozsdaövezeti tájakat, egykori ipari épületeket és vasutat politikai allegóriaként és vizionárius-archeológiai múltfeltárásként igénybe vevő szövegek több irányból válnak az elemzés tárgyává: a József Attila-i urbánustájvers-műfaj hagyományához tett hozzászólásként, illetve az őket közreadó verseskötet klasszikus szövegként történő olvasása felől. Formai jegyeik, retorikai eszközeik, kulturális, zenei, hely- és ipartörténeti utalásaik mellett kiemelten fontossá válnak az értelmezésben a versek térábrázolási módjai és referencialitáshoz fűződő viszonyuk, valamint a társadalmi, történelmi és politikai tárgyak feldolgozását keretező poétikai eljárások.
|
