"Alapvetően nem változott semmi" : Egész napos iskola vagy egész nap az iskolában?
  • Metaadatok
Tartalom: http://opac.elte.hu/F?func=direct&doc_number=984679
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD
Szociológia Doktori Iskola
Cím:
"Alapvetően nem változott semmi" : Egész napos iskola vagy egész nap az iskolában?
Létrehozó:
Németh Zoltánné Lőrincz, Zsuzsa
Közreműködő:
Darvas, Ágnes
ELTE TÁTK PHD/Szociológia D. I.
Dátum:
2018
Téma:
Bölcsészettudományok/Neveléstudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
education
education policy
all day school
elementary school
school case study
Szociológia D. I./Szociálpolitika és Szociális Munka
oktatás
oktatáspolitika
egész napos iskola
általános iskola
iskolai esettanulmány
Tartalmi leírás:
Az iskola szerepe az elmúlt évszázadokban kiszélesedett, egyre többen és egyre hosszabb ideig vesznek részt szervezett iskolai képzésben. A délelőtti tanítási időn túli iskolai foglalkozások, az iskolai étkeztetés az iskolákban hosszú múltra tekint vissza Magyarországon. Az utóbbi évtized oktatáspolitikájának jellemző vonulata az egész napos iskola koncepciójának megjelenése hazánkban is. Több európai országban már évtizedek óta egész napos oktatásban vesznek részt a gyerekek. Egyes országokban a közelmúltban bekövetkezett „PISA-sokk” hatására döntöttek úgy, hogy komplex ellátást nyújtó intézményeket hoznak létre. Az egész napos iskola nem a félnapos iskola meghosszabbítása. A szakirodalomban az egész napos iskolára a hátrányok leküzdésének, az esélyegyenlőség növelésének egyik eszközeként tekintenek. A kutatók kiemelik az egész napos iskola eszköz jellegét, amelynek hatékonysága a belső tartalmától, a minőségétől függ. Még nincs egyértelmű válasz, hogy a minőségi tanórai és szabadidős foglalkozásokkal működő egész napos iskola alkalmas-e a nevelés és az oktatás hatékonyabbá tételére. Magyarországon a 2013/2014. tanévtől az általános iskolai időkeret kibővült, új fogalomként jelent meg az egész napos iskola, mint választható oktatásszervezési forma, amelyben a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva kell megszervezni a tanórákat és az egyéb foglalkozásokat. A dolgozatban egész nap nyitva tartó iskolának neveztem azt a további új intézkedést, melyben a törvény a köznevelési intézmények számára kötelező nyitva tartást ír elő délután tizenhat vagy tizenhét óráig. Kutatásom annak a vizsgálatára irányul, hogy mi jellemzi az egész napos iskola hazai megjelenésének és törvényi szabályozásának folyamatát, az erre irányuló törvényi kereteket és azok megvalósulását, mennyiben jelenik meg ebben a folyamatban az iskolai pályafutás esélyeinek, azok kiegyenlítésének szempontja, a kedvezőtlen helyzetű gyerekcsoportok célzott támogatása. További kérdésem az, hogy az egész nap nyitva tartó iskolák hogyan alkalmazkodtak az új időkeret adta kötelezettségekhez. A kutatás módszertani eszközei vegyesek, kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt használok. A vizsgálati szintekhez igazodva választottam meg a kutatás módszereit. A makroszintű vizsgálatot az országban működő egész napos iskolákat felölelő statisztikai másodelemzés és egy kérdőíves kutatás jelenti. Az egész napos illetve az egész nap nyitva tartó iskolák helyi szintű működését öt helyszínen, öt esettanulmány keretében vizsgálom. Továbbá egy németországi egész napos iskola működésébe is bepillantást nyújtok. A témát aktuálissá teszi az, hogy a köznevelési törvény a délutáni benntartózkodásból fokozatos átmenetet teremtve kívánja elterjeszteni az egész napos iskolát.
Nyelv:
magyar
angol
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
elte:10.15476/ELTE.2019.262
elte:30954127
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess