A Boltív-forrás radon tartalmának lehetséges eredete - Hogyan jut a Boltív-forráshoz radon?
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/37877
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: TDK/OTDK dolgozatok
TDK/OTDK dolgozatok (TTK)
Cím:
A Boltív-forrás radon tartalmának lehetséges eredete - Hogyan jut a Boltív-forráshoz radon?
Létrehozó:
Csondor, Katalin
Közreműködő:
Erőss, Anita
Horváth, Ákos
Szieberth, Dénes
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet
Dátum:
2015
Téma:
radon
TDK dolgozatok
Környezettudományi tanulmányok
Tartalmi leírás:
A Budai Termálkarszt területén fakadó források már a római idők óta szolgálják az embereket. Az itt felszínre bukkanó vizeket főként balneológiai célokra hasznosítják. A Rózsadomb előterében található Boltív-forrás egyike a ma is természetesen megcsapolódó forrásoknak. Langyos vizének (21 °C) egy részét a Lukács-fürdő hasznosítja, túlnyomórészt azonban hasznosítás nélkül folyik a Dunába (CSORDÁS J.- PATAKI L. 2012). Dolgozatomban a Boltív-forrás vizében mérhető radon eredetének hidrogeológiai azonosítása a célom. A forrás a Malom-tóval és a Molnár János-barlanggal közös hidrogeológiai rendszert alkot: a forrás a barlang egy hasadékán keresztül tör a felszínre és a Malom-tavat táplálja. A területen zajlott korábbi vizsgálatok alapján (BARADÁCS et al. 2002, VÁRHALMI M. 2004, ERŐSS A. et al. 2012a; NAGY H. É. 2012, CSORDÁS J.- PATAKI L. 2012; BODOR P.-LOVRITY V. 2014; BODOR P. 2014; RESTÁS-GÖNDÖR A. 2015) a Boltív-forrás jóval magasabb radon tartalommal rendelkezik (átlagosan 44 Bq/l), mint a többi vizsgált barlangi mérési pont (átlagosan 18,6 Bq/l). Feltételezhető tehát, hogy a magasabb radontartalom eredete a korábbi mintavételi pontok és a forráskilépés közötti barlang szakaszon keresendő. Mivel a radon egy olyan radioaktív elem a felszín alatti vizekben, amely rövid felezési idővel rendelkezik és nemesgázként nem lép reakcióba sem a vízzel, sem a víztartóval, kitűnően használható természetes nyomjelzőként. Mindezek alapján a dolgozat célja az, hogy a Boltív-forrásból és a Molnár János-barlang forráshoz közelibb részén olyan térbeli eloszlásban vegyünk mintát, hogy a forrás magas radontartalmának eredetét a barlang járatrendszereiben is követni tudjuk, illetve annak hidrogeológiai áramlási eredetének útvonalát meghatározhassuk. A radon mellett még a felszín alatti vizekben természetes konzervatív nyomjelzőként megjelenő elem, a klorid-ion eloszlását is vizsgáltam, melynek segítségével szintén a rendszerben megmutatkozó különbségek mutathatók ki. A radon tartalom lehetséges forrásaként korábbi vizsgálatok (ERŐSS 2010; ERŐSS ET AL., 2012A) a barlangban lokálisan megjelenő vas-oxihidroxidos biofilmet azonosították, mely jó rádium adszorbensként működik. A biofilm előfordulása a különböző áramlási pályákon mozgó, eltérő hőmérsékletű, oldott anyag tartalmú és redox állapotú vizek keveredéséhez köthető, mely egyúttal az aktív barlangképződési zónák indikátora is (ERŐSS 2010). A magasabb radon koncentrációjú helyek tehát az aktív keveredési korróziós zónákra is utalnak. A vizsgálatokhoz összesen 42 mintavétel történt, melyeknél a helyszínen mértem a pH-t, a hőmérsékletet, a fajlagos elektromos vezetőképességet, laboratóriumban a radon tartalmat illetve általános vízkémiai elemzés is készült. Mindezeken túl nyomjelzéses kísérlettel igazoltuk két mintavételi helyszín kapcsolatát. A vizsgálatok az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén az OTKA NK 101356 pályázathoz (MÁDLNÉ SZŐNYI, 2012) kapcsolódóan folytak.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/bachelorThesis
Azonosító:
Kapcsolat:
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess