A földhő hasznosítás és a termálvíz visszasajtolás környezeti problémái a hazai lehetőségek és jogszabályváltozások
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/37807
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: TDK/OTDK dolgozatok
TDK/OTDK dolgozatok (TTK)
Cím:
A földhő hasznosítás és a termálvíz visszasajtolás környezeti problémái a hazai lehetőségek és jogszabályváltozások
Létrehozó:
Fehér, Eszter
Közreműködő:
Karátson, Dávid
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Természetföldrajzi Tanszék
Dátum:
2013
Téma:
geográfia
TDK dolgozat
Környezettudományi TDK
Tartalmi leírás:
A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó kutatások napjainkban jelentősen átformálják az energiagazdaságot. A folyamatos fejlesztések és új hasznosítási rendszerek használata további előremozdulást ígér, de vajon elegendő-e ha a jelenlegi ütemben halad a megújuló energiaforrások felhasználása/bevonása? A világ energiaszükségletének 80 %-át jelenleg is a fosszilis energiahordozókból (kőszén, kőolaj, földgáz) fedezzük, melyek hosszú évmilliók alatt képződtek, és a mostani felhasználásunk ütemében akár pár évtized alatt elfogyhatnak. Igény van tehát a „kimeríthetetlen” energiaforrásokra. Azonban a fosszilis energiahordozóknak nem csak (emberi léptékben) nem megújuló mivolta miatt érdemes és fontos alternatívák után kutatni. A fosszilis energiahordozók felhasználása során nagymennyiségű szennyező anyag kerül a légkörbe, illetve ezzel együtt a bioszférába, mely rövidtávon a bioszféra átalakulásához, fajok kihalásához, hosszútávon pedig a CO2-kibocsátás és az üvegházhatás miatt akár egész Földünk klímájának radikális megváltozásához vezethetnek. Ezt az előrehaladott folyamatot nagyon nehéz, ha nem lehetetlen megállítani – a világ naponta szembesül pl. a kiotói jegyzőkönyvben foglaltak be nem tartásával –, de az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezés ellen még tehetünk. Az EU-ban Magyarország számára 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 %-ra növelését, 10 %-os teljes energia megtakarítást, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedését tűzte ki célul (Magyarország Nemzeti Reform Programja 2011). A megújuló energiaforrások alkalmazása a fejlett gazdasággal rendelkező országok egy részében már előrehaladott, hazánk viszont a rendkívül kedvező földtani adottságai ellenére is le van maradva a nyugat-európai országok átlagához képest. Az okok főként a magas beruházási költségekre és a kellően hatékony állami támogatás hiányára vezethetők vissza, hiszen a megújulók hasznosításának tőkeigénye jóval nagyobb, mint a hagyományos energiahordozóké. A nem egyértelmű szabályok és rendelkezések, valamint a kiskapuk megnehezítik a tervezők és kivitelezők dolgát. Azonban megfelelő támogatási rendszerrel, szabályozással, a környezeti előírások betartásával és a kormányrendeletek iránymutatásával jól fejlődő ágazat alakulhat ki. A földhő-hasznosítása során, hazánk esetében a rengeteg jól működő termelőkút és sikeres beruházás ellenére gyakran felmerülnek problémák. A geotermikus energiahasznosítás Magyarországon évszázados múltra tekint vissza, akár a római kori, vagy a török fürdőkre gondolunk, Budapest a történelem során az egyik legfejlettebb európai „fürdőváros” előkelő pozíciójában volt. A technológiai fejlesztések egyre nagyobb mértékű hasznosítást eredményezhettek az energiahasznosítás, az üvegházak vagy akár termál- és gyógyfürdők esetén is. A komplex hasznosítás egyre inkább ismert és előszeretettel használt fogalom, azonban a gyakorlatban nem mindig van lehetőség a teljes kihasználásra. Megfelelő vizsgálati háttérrel és a legújabb technológiákkal karöltve azonban hazánk „nagyhatalom” lehetne a geotermikus energiatermelésben. Az elmúlt évek során a földhő áldásos előnyei - úgymint a folyamatos energiaellátás, a szinte bárhol lefúrható kutak - mellett megjelent a visszasajtolás problémája is. Környezetvédelmi és vízkészletvédelmi okokból napirendi kérdéssé vált a visszasajtolás, amit azonban napjainkban még nem sikerült tökéletesen megoldani. Az egyre növekvő kitermelés mellett ügyelnünk kell a fenntarthatóságra is. A földhő hasznosításának előnyeiről és hátrányairól nem mindig egyező nézetek léteznek a szakirodalomban. Az viszont kétségtelen, hogy Magyarországon égetően fontos a vitatott problémák mielőbbi megoldása, hiszen ez az energiaforrás alapvető lehetőséget kínál hazánk energiafüggésének csökkentésére, és a fenntartható energiatermelés legteljesebb kialakítására.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/bachelorThesis
Azonosító:
Kapcsolat:
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess